A konyha talán a legtöbb hölgynek, és az uraknak is, az egyik legfontosabb helyiség. Nálunk sem volt ez másként. Eddig mindig kicsi konyhánk volt Budapesten, de most végre egy nagy is elfért. Bevallom, a tervezést a házon belül a konyhával kezdtem, éppen azért, hogy az álomkonyhám körvonalait, amelyek a fejemben voltak, minél hamarabb láthassam a terveken.
A konyha tervezését, legyen szó sajátról vagy más megbízásáról, mindig ott kezdem, hogy alaposan átgondolom, számolgatok fejben és papíron, mire és hogyan lesz használva a konyha. Ugyanis ahány ház, annyi szokás és annyi konyha... Ez abból áll, hogy számításba veszem, hány fős étkészletet és edényeket, fazekakat kell majd elrakni, illetve, hogy egyéb konyhai eszközökből mi és mennyi van. Nagyon fontos, hogy átlagosan egy évben hány főre és milyen ételek készülnek. Ezek mind befolyásolják a munkapult és a tárolóhely méretét. Ezután számításba kell venni, hogy hány fő használja egyszerre a konyhát, mert ugyan ha egy embernek kényelmes a használata, lehetséges, hogy két főnek már nem, ha olyan a kialakítása.
Nálunk átlagosan 3 főre főzünk, évente 4-5 alkalommal van, hogy 5-6 főnek és még ritkábban, hogy többnek. Az ételek típusát tekintve szinte minden nemzetiség konyhájának étele előfordulhat. Ebben az esetben azt néztem, hogy mi biztosan nem fog készülni, mint például pacal vagy nagy fazék kocsonya, valamint lekvár főzése. Ezek fontosak, mert befolyásolják az elszívó teljesítményét és a több 10 literes fazekak tárolását.
Az étkészletre kalkuláltam kb. 2x 12 fős étkészletet + tálaló tálakat és 12 főre elegendő evőeszközöket, poharakat. Ezek mellett beleszámoltam egy fritőzt, egy Dolce Gusto kávéfőzőt, egy kenyérpirítót, egy turmixgépet, egy szeletelő gépet és egy habverőt. Nagy helyet igénylő tepsikből és vágódeszkákból is számoltam 4-4 darabot. Továbbá figyelembe vettem, hogy mennyi kis konyhai kiegészítő és műanyag edény van általában egy konyhában, ezeknek legalább 1-1 fiókot és szekrényt különítettem el. Emellett figyelembe vettem, hogy többnyire én használom a konyhát, de sokszor segédkezik a férjem is, így ketten használjuk.
Mindig tetszett, hogy egy tágas konyhában milyen jól kihasználható és dekoratív lehet egy sziget vagy félsziget. Így az én álomkonyhámban is szerepelt egy. Fontos volt számomra, hogy ha a konyhában tevékenykedem, kapcsolatban legyek a többi emberrel, aki az étkezőben vagy akár a nappaliban van. Ezért terveztem a félszigetre a mosogatót, bár általában a tűzhelyet szokták. Nem szerettem volna nagy elszívót a konyhába, a szénszűrős elszívók pedig ár miatt szóba sem jöttek. Kizáró ok volt, hogy gyakran készül olajos étel, ami fröcsög. Egy kisgyerekre is figyelni kell, és az én biztonságom is fontos, így nem szerettem volna a pulton lévő főzőlapot, mert csúszásveszélyes lehet vagy égési sérülést okozhat az olaj. Maradt a mosogató, ami számításba jöhetett, és mellette a mosogatógép is praktikus volt.
A félsziget alakját és méretét úgy alakítottam ki, hogy a másik pult és közte legalább 110 cm távolság legyen. Mivel az étkező rész is a sziget túloldalán kapott helyet, nem akartam túl sok helyet elveszteni, ugyanakkor nagy munkafelületet szerettem volna teremteni. A félsziget falfelöli oldala 90 cm széles, míg a másik oldala 60 cm.
Az ablak nem volt a konyhában, ezért annak szélét a sziget széléhez terveztem, hogy minden egybe fusson. A félsziget felett így a gipszkarton álmennyezet is egyedi sokszög alakú lett, ami még különlegesebbé tette az egész helyiséget.
Fontos szempont volt számomra a főzési szokások praktikussága. Soha nem szerettem, hogy az albérletek konyhái nem voltak praktikusan kialakítva, mindig a tűzhely és a fűszertartók között kellett futnom. Ezért úgy alakítottam ki, hogy ezek maximum egy féllépésnyire legyenek egymástól. A főzőlap alatt találhatók a fakanalak, mellettük balra pedig a fűszerek egy fiókban. Ezek a fiókok rejtett fiókok egy nagyobb fiókon belül, amelyek a többi főzéshez szükséges eszközöket rejtik el.
A megjelenés szempontjából fontos volt a frontok kialakítása. Letisztult, fogantyúmentes frontokat szerettem volna. Az alsó részen és a magas szekrényeknél magasfényű fehér, míg a felsőszekrényeknél, hogy ne olvadjanak bele a falba, barna diószínűek lettek. Hogy ne legyen túl egysíkú az összhatás és fura a diószín, a félsziget étkező felöli oldalán és a magas szekrény oldalán dekoratív oszlopok formájában is megjelenik a dió.
Jó világítás nélkül a konyha csak félig lesz funkcionális. Fontos, hogy a munkapultok megfelelő világítást kapjanak. Nálunk a mennyezeti spotok mellett, LED világítás került a felső szekrények aljába is, és külön kapcsolható lámpák vannak az étkezőnél és a félszigetnél. Hangulatvilágításként pedig az álmennyezet gipszkarton szélén fut egy LED csík.
Végül pedig, mint kiegészítő szín, ami az egész házban visszaköszön majd, a lila jelenik meg a metro csempében és az étkező rész kiegészítőiben is, mintegy csipetnyi plusz elem.
A képeket felhasználni csak engedéllyel lehet!
